A „fears“ magyarul félelmeket jelent, de hiba lenne ezt a tisztességes brit családnevet lefordítani.
Ha órakedvelő vagy és Angliában jársz (vagy csak fölmész a netre…), ne mulassz el meglátogatni egy helyet, ahol Fears karórákat árulnak. Ez egy nagyon angol márka, amely 1846-ig visszanyúló történelemét friss ízekkel fűszerezi, és lefogadom, hogy bárki számára képes meglepetéseket okozni. Annyira rákattantunk a Svájc-Japán tengelyre, kisebb mértékben az elsvájciasodó németre, a feltörekvő olaszra és a külső pályán próbálkozó franciára, hogy elfeledkezünk róla, mekkora szerepe volt a brit óraiparnak az óraszerkezetek fejlődésében. A vásárlók érdeklődését nyilván sok tényező befolyásolja, a vélt vagy valós minőség mellett a hype, a megszokás, egy felugró reklámkép, hallomások, hiedelmek egész sora és ki tudja, még mi, az angol óraipar marginalizálódásához pedig nyilván a különcködő brit gondolkodás is hozzájárult. De ami szép, az szép, származzon bárhonnan, és ha egy tradíciókból táplálkozó cég kortárs technikával és elvárható minőséggel, ráadásként teljes nyíltsággal vállalva magát lép a publikum elé, arra érdemes odafigyelni.
 |
| AZ ALAPÍTÓ EDWIN FEAR 1850 KÖRÜL. KÉP: FEARS |
CSALÁDBAN MARADT
1846 nem tegnap volt, napjaink svájci cégei közül jó néhány kezét-lábát törné, ha alapítása bicentenáriumának megünnepléséhez közeledhetne. A Fears éppen itt tart, mégpedig abból kifolyólag, hogy nevezett esztendőben Edwin Fear, egy fiatal brit órásmester Anglia egyik forgalmas kikötővárosában és ipari központjában, Bristolban, órás céget alapított a Redcliff Street 33-35-ben. Az óragyártással és kereskedéssel egyaránt foglalkozó cég kezdetben az alapító teljes nevét viselte, majd 1908-ban átváltott a Fears-re, amiről nem tudni, hogy az angol birtokos szerkezet „s“ betűjét ragasztották-e a személynévhez, vagy „Fear gyártmányok“ értelemben használták, esetleg a gyár „Fear-ek“ feliratával a vállalkozás családi jellegére utaltak. A „fears“ magyarul félelmeket jelent, de hiba lenne ezt a tisztességes brit családnevet lefordítani. Már csak azért sem lenne ildomos erőltetni a tükörfordítást, mert a Fears valóban családi vállalkozás lett, az alapítót a fia követte, majd az unokája, ma pedig az ük-ükunokája, Nicholas Bowman-Scargill tulajdonolja és vezeti.
 |
| BOWMAN-SCARGILL A CÉG ALAPÍTÁSÁNAK 175. ÉVFORDULÓJÁRA RENDEZETT ÜNNEPSÉG SZÓNOKAKÉNT. KÉP: FEARS |
A cég karrierje nem volt töretlen. Bár 130 évig folyamatosan működött, s a 40-es években még a háborús veszteségeket is kiheverte, a kvarcválság sokkját nem bírta ki, és 1976-ban bezárta kapuit. Ritka, hogy egy ilyen törés után, ha egyáltalán szóba kerül még valaha, éppen az alapító família egyik leszármazottja karolja fel az újranyitás ötletét. A Rolex londoni lerakatánál szocializálódott Bowman-Scargill 2016-ban még alig múlt 30 éves, amikor piacra dobta az első újkori Fears órát, nevével a cég alapításának helyére utaló Redcliffet, egy évre rá pedig elindította a portfólió máig legnépesebbjét, a Brunswick szériát. A bristoli Brunswick Squaren állt az a hatalmas saroképület, amely az 1910-es évek végétől helyet biztosított a növekvő vállalat irodáinak és raktárának.
 |
| A FEARS SAROKHÁZ A BRUNSWICK SQUAEREN |
EGY-ÓRÁS KOLLEKCIÓ
Már egy ideje ebből az épületből irányították a céget, amikor 1924-ben megjelent a piacon az az óra, ami a mai Brunswick széria közvetlen őse. A kor divatjának megfelelően párnatokban ült a domború ásványi üveggel fedett, tiszta képű számlap a kalligrafikus arab számos órajelölőkkel és a zsebórákat idéző pálcika és csepp végű mutatókkal. Mai reinkarnációi gazdag választékkal kényeztetik a vásárlót. 38 és 40 mm-es méretben, kézi húzós vagy automata vendég-werkekkel, acél vagy aranytokban, sima vagy szektoros számlappal, kismásodperccel vagy központival, tömör vagy áttört kardmutatókkal, többféle számlapszínnel és textúrával, de akár gyöngyház számlappal is kapható Brunswick, és bármelyik variációra essen a választás, olyan univerzális órát kapunk, amihez fogható ritka a piacon.
„Egy-órás kollekciónak“ az olyan óra számíthat, amelyen egyik stílus sem domináns, így a modell jellege egyszerű szíjcserével alakítható, és ha értékelhető mértékű vízállóság is társul hozzá, akkor tényleg csak éjszakára érdemes letenni. A Brunswickok vonzereje pedig éppen ebben a sokrétűségben rejlik. A „minden egyben“ elv lényegét a praktikum adja. A „minden“ alkotóelemei a saját területükön nem biztosítják a maximumot (gondoljunk a négy évszakos autógumikra), de a belőlük létrehozott komplex szolgáltatás megkönnyíti az életet. Erre példa a kollekció egyik kivételesen szép darabja, a mallard* zöld 40 mm-es Boutique Edition. Karkötővel még sportosan elegáns, bőrszíjjal már elsősorban elegáns, miközben modern vonásai megóvják az avíttság látszatától.
Bár a párnatok vintage formavilágot őriz, ma is népszerű, akár még modernebbnek is érezhetjük az egyszerű kerek tokoknál. Míves megoldással váltanak textúrát a lépcsőzetes számlap szektorai. Az arab számos applikált órajelölőket magán viselő, tized-milliméteres szintkülönbséggel kiemelkedő gyűrű sugarasan szálhúzott felülete elüt a szemcsésre textúrált középrészétől, miközben az egészet a percosztás art deco jellegű, ötpercenként csúcsára állított háromszögekkel megszakított, festett sínpár mintája keretezi. Visszafogott, elegáns, kontrasztos, könnyen leolvasható, és a dátum hiánya miatt tökéletes egyensúlyban lévő számlap. Esztétikai értékét fokozza a jó érzékkel eltalált zöld szín, ami a szintkülönbség és a textúrák eltérő fénytörése miatt állandóan változtatja árnyalatát.
A tok alsó és felső része szálcsiszolt, a többi polírozott, beleértve a méretes, hagyma formájú koronát. 40 mm-es átmérő 46,5 mm-es hosszúsággal (lug to lug) párosulva átlagos csuklón is jól mutat, és bár a párnatok ívben összefutó sarkai némileg nagyítják az órát, egyáltalán nem olyan mértékben, ahogy várnánk, a befelé dőlő lünetta pedig úgy irányítja a számlapra a figyelmet, hogy közben valamelyest szűkíti is az összképet. Csaknem a szélekre kerültek az eredeti verziónál jóval hangsúlyosabb tokfülek, a köztük lévő 20 mm-es távolság éppen ideálisan aránylik a tok méretéhez és jellegéhez. Az öt szemből álló, gondosan kidolgozott karkötő kényelmes viseletet ígér. Ugyan pillangó csattal záródik, ami általában az utólagos finomhangolás hiányát jelenti, de a cég vállalja, hogy internetes rendelés esetén – a csuklóméretünk ismeretében – eleve ránk igazított karkötővel küldi el az órát. Kellemes tapintású, bőrbarát alcantarával vonják be a speciálisan cserzett marhabőrből kézzel készült szíj belsejét, ami kényelmesebb érzettel járhat, mint a szellőzést biztosítani hivatott bordázott gumibetét alkalmazása.
A zafírkristállyal fedett modell kapható tömör hátlappal, de hátulra is rendelhetünk áttetsző zafírkristályt, és mindkét esetben megáll a koronazárral támogatott tekintélyes, 150 méteres vízállóság. Az acél hátlapra kérhetünk gyári gravírozást, a zafírkristály pedig feltárja az órát életben tartó szerkezetet. Az LJP G101 nevű, 4 HZ-en 68 óra járástartalékot biztosító, tömör volfrám rotorral ellátott automata kalibert a La Joux-Perret szállítja. A golyóscsapágyakkal forgó rotor három csavaros rögzítése jelzi, hogy jelentős súlyt kell kezelni, hiszen a volfrám a természetben előforduló fémek közül a legnagyobb fajsúlyú. Éppen ez a súly biztosítja a sima forgást és a felhúzás egyenletességét. A szerkezet díszítéséből látszik, hogy a werk három fokozata (standard, elaboré és top) közül a középsőt szerelik az órába. A díszítés mellett ez azt is jelenti, hogy a pontosságot 4 pozícióban tesztelik, és az eltérés legfeljebb -/+ 7 mp/nap lehet.
A megújult Fears még nagyon fiatal, de ifjú ember a vezetője is, aki félelem nélkül élesztette fel a családi céget, maga finanszírozza a projekteket, és úgy fest, hogy mind a modellek kiválasztásához, mind az üzlethez megfelelő érzékkel rendelkezik. A vállalat most ott tart, ahol az indulása utáni években a Rolex tartott: minőségi munkát végző tokozó cég, amelyik őszintén felvállalja, hogy az óráiban mi származik kívülről és mi a saját kezűleg hozzáadott érték. A Fears modellek már most a svájci középkategória környékén mozognak, ha mennyiségben nem is, minőségben biztosan. A többit megmutatja az idő, amit néhány éve már ezek a múlt és jelen előtt egyaránt tisztelgő órák is mérnek.
Az óra-fotók forrása és további információk: Fears
*A mallard zöld a tőkés réce gácsérja fejének a fényviszonyok szerint változó árnylatú zöld színét igyekszik visszaadni, és a nevét is erről a madárról kapta.
ADATOK
|
Modell |
Fears Brunswick Boutique Edition Mallard Green |
|
Funkciók |
Óra, perc, másodperc |
|
Tok anyaga |
316L acél |
|
Számlap |
99,9%-os ezüsttel galvanizált, kétszintes, homokfútt és sugaras textúrával, mallard zöld színben, áttetsző lakkozással, „Edwin“ arab számos rakott indexekkel, gyémánt csiszolt, ívesen hegyes végű kardmutatókkal |
|
Korona |
Hagyma formájú, barázdált, jelzett, menetes koronazár |
|
Rögzítés |
Karkötő vagy alcantarával bélelt, kézzel készült bőrszíj |
|
Fedés |
Zafírkristály tükröződésmentes bevonattal |
|
Átmérő |
40 mm |
|
Fültől fülig |
46,5 mm |
|
Fülek között |
20 mm |
|
Vastagság |
11,6 mm |
|
Kaliber |
MLJP G101 – 24 köves La Joux-Perret automata volfrám rotorral |
|
Frekvencia |
4 Hz (28800 féllengés/óra) |
|
Járástartalék |
68 óra |
|
Vízállóság |
150 m |
|
Ár |
Karkötővel 3750 angol font. – Bőrszíjjal 3550 angol font (Brit Áfával) |
0 Megjegyzések