Hej, ti rugók, fogaskerekek,
piszok sok dolgom van veletek!
(ismeretlen órásmester siráma)
Az előző rész végén arra jutottunk, hogy a mechanikus órák gyártása a fizika törvényeivel való örökös küzdelem. A harcosokat – az órák tervezőit és kivitelezőit – egyfelől a precizitás növelését célzó új technológiák bevezetése támogatja, másfelől a kísérletezések és találmányok sora. Például a gravitációs hatások semlegesítésére hivatott tourbillon, a mágneseződés veszélye ellen hatékony szilícium hajszálrugó, vagy az új ötvözetekből készülő alkatrészek a kenésmentesség, a minél nagyobb kopásállóság elérése érdekében. Az újító kedv nem újdonság, az őskortól kezdve ez fejleszti az ember alkotta szerkezeteket, s az órák világában is jelen van már a XVIII. század óta. Így nem lehet meglepő az sem, hogy a XX. század első felében, a mechanikus órák kikezdhetetlennek látszó egyeduralmának idején felmerült az ötlet, hogy mi lenne, ha az olyan pórias akadályokat, mint a súrlódás és a gravitáció azzal lehetne leküzdeni, hogy kihagyják vagy legalább a minimumra csökkentik az óra mozgó alkatrészeinek számát. Ha nincs, ami súrlódjon, nincs súrlódás, ugye.
A cseh órásmester, Joseph Bulova által az Amerikai Egyesült Államokban 1875-ben alapított óragyár, bőven az első kvarcóra megjelenése előtt, már 1950-től éppen ezen a fent említett ötleten dolgozott. 1960-ban aztán világra szóló szenzációként robbant az órás világ kellős közepébe a merőben új elveken működő Bulova karóra, az ACCUTRON. A Bulova ekkor már amúgy is népszerű volt az USA-ban, szerkezeteivel és óráinak esztétikus megjelenésével egyaránt nagy tetszést aratott. A cég Svájcban is ismertté vált, miután 1912-ben az olcsóbb(!) svájci munkaerő adta lehetőségre alapozva Bienne-ben gyárat nyitott. A világ első rádiós (1923) és televíziós órareklámja (1941) is a Bulovát népszerűsítette. Íme 10 másodperc történelem:
A forradalmian új modell nevét adó mozaikszót az „ACCUracy through ElecTRONic“ kifejezésből alkották meg. Az óra működéséhez szükséges rezgésszámot egy a zene világában használatos hangvillához hasonló fémmodul biztosította. Noha nem ez volt az első „zenei“ alapú óra az iparág történetében, az elsőnek tekinthető, akkor még mechanikus „hangvillás“ órát Louis F. Breguet, a legendás cégalapító, Abraham Louis Breguet unokája szabadalmaztatta még 1865-ben, az Accutron teljesen új alapokra helyezte a karóra működését. Az óra járásához szükséges energiát egy szárazelem szolgáltatta, az elektromos impulzus által működésbe hozott tekercsek gerjesztette mágneses mező rezgésbe hozta a villát, a rezgés frekvenciáját pedig tranzisztorok szabályozták. Se rugók, se gátszerkezet, se billegő! Ezzel az elektromos áramon alapuló technikával korábban példátlan, 360 Hz-es rezgésszámot sikerült produkálni, aminek következtében az Accutron a napi +/-2 másodperces pontosságával korának legpontosabb sorozatgyártású óraszerkezete lett.
 |
A ZENEI HANGVILLA MŰKÖDÉSI ELVE AZ ÓRAIPARBAN IS HASZNOSNAK BIZONYULT. |
A tranzisztor és a hangvilla együttes használata Max Hetzel, svájci mérnök érdeme volt. Őt Bienne-ben alkalmazta a Bulova. Az új működési elvre vonatkozó szabadalmat Hetzel 1953-ban jegyeztette be, de magát a működőképes kalibert (Cal.: 214) már amerikai mérnök, William O. Bennett fejlesztette ki. A kereskedelmi forgalomba került első példányokra nem szereltek számlapot, hogy a vásárlók láthassák a forradalmian új szerkezetet. A látnivalóban az volt az újszerű, hogy szinte semmi látnivaló nem volt. Az élő, mozgó, nem ritkán 300-400 alkatrészből összetevődő mechanikus szerkezetek lenyűgöző látványa helyett a kíváncsi tekintetek a zárt elemházat, a villát, két tekercset, egy tranzisztort, néhány csavart és a szerkezet mechanikus részét képező négy fogaskerékből hármat láthattak. Cserébe az Accutron Spaceview (így nevezték az első modellt) olyat tett, amit addig soha más óra: nem ketyegett, hanem zümmögött, a két tekercs által generált változó mágneses mező miatt.
 |
| A KORONA HIÁNYA AZT SUGALLTA, HOGY EZT A PONTOS ÓRÁT SOSEM KELL BEÁLLÍTANI. A HÁTLAPON AZÉRT VOLT EGY BEÁLLÍTÁSI LEHETŐSÉG. |
 |
| A CSIPESZ A KÉPEN AZT JELZI, HOGY AZÉRT EZ A SZERKEZET IS PRECÍZIÓS MUNKA EREDMÉNYE. |
0 Megjegyzések