Tissot PR 516 mechanikus kronográf – telitalálat!

 

Ebbe a mezőnybe toppant be a Tissot új kronója, és a kvarcórákat is felvonultató PR 516 széria azonnal életre kelt.

A Tissot neve lassanként a PRX széria szinonimájává válik. Ez a gyártó legsikeresebb sorozata, amelyben évente jelennek meg új komplikációk, számlapszínek és mintázatok. A PRX vitte le az integrált tokfüles acél sportórát a megfizethető árkategóriába, és a piac meghálálja az ilyesmit. Ugyanakkor megvan a veszélye annak, ha egy gyártó kínálatából tartósan kiemelkedik egy jól fogyó széria. Jobb esetben fény vetül a kínálat többi darabjára is, rosszabb esetben ráég a cégre az egysíkúság stigmája (lásd az Audemars Piguet esetét a Royal Oak-kal). A svájci Swatch Group tagjaként a Tissot folyamatosan egyensúlyoz a belépő szint és a középkategória között, így minden új modell a cég egyik vagy másik jellegét erősíti. Ezért lehet fontos az 1883 óta működő vállalkozás számára, hogyan teljesít majd régi-új szériája, a PR 516, és különösen annak mechanikus kronográf modellje. Szerintem van ok a bizakodásra, az új óra akár robbanthatja is a piacot.

 

KITŰNŐ ARÁNYOK NÉMI NARANCSSÁRGÁVAL

A Tissot új kronográfja annyira friss, hogy a nemzetközi órás sajtó még csak most kezdi latolgatni, véletlenül nem valami különleges produktum született-e az autós sportórák kategóriájában. Mivel motorizált világban élünk, illetve hamarosan elektro-motorizáltban fogunk, a gyártók rendre kiadnak olyan órákat, amelyek valamilyen formában az autózáshoz köthetők. Olyan szériák jelzik a kategória létjogosultságát, mint a Chopard Mille Miglia, a Rolex Daytona, a Porsche Design minden modellje, és persze a Breitling és a Bentley összeborulásából született, a Premier sorozatba illesztett valóban szép darabok előtti túlméretezett- és túlcsicsázott kronográfok, amelyek általában a kitűnő, de mégiscsak szerkezetgyártótól való ETA 2892-vel működnek sok-sok pénzért. Ebbe a mezőnybe toppant be a Tissot új kronója, és a kvarcórákat is felvonultató PR 516 széria azonnal életre kelt.

 

PR 516 KVARCÓRÁK

1965-ben mutatta be az autós sportok iránt elkötelezett Tissot az első, akkor még csak három mutatós PR 516-ot. ’68-ig kellett várni a kronográf változatra, ami már hamisítatlan autós óra volt stopper funkcióval, az átlagsebesség mérését lehetővé tevő tachimeterrel, a központi másodpercmutató és a kis másodpercmutató mellett 30 másodperces és 12 órás gyűjtőt is felvonultató számlappal és az autók sebességmérő műszerét idéző narancssárga mutatókkal. A mostani széria három kvarc és egy mechanikus kronográfból áll. A kvarcok olcsóbb verzióként biztosítják a széria alapját. Árelőnyük és praktikumuk vitathatatlan, ám esztétikailag nehezen állják a versenyt mechanikus társukkal. Nem a színeken, az indexeken vagy a tokozáson múlik, máshol bicsaklik a dizájn. Az tiszta sor, hogy a kvarc kronográfoknál a jobb- és baloldali segédszámlap a 3-as és 9-es között húzható tengely fölött szokott elhelyezkedni, de a PR 516 sorozat elemeseiben dolgozó, amúgy tűpontosságú ETA G10.212 PowerDrive* kvarcszerkezet sajátosságai miatt a három gyűjtő egy képzeletbeli egyenlő szárú háromszög csúcsain helyezkedik el, ebben az elrendezésben pedig olyan benyomást kelt a számlap képe, mintha egy csodálkozó ember arcát látnánk. Sajnos ezen nem segít az első negyedben fehér, egyébként fekete kerámia lünetta sportosságot sugárzó megléte sem.

Viszont a mechanikus óra ugyanilyen osztott színű, de valamivel szélesebb lünettával telitalálat lett. A 41 mm átmérőjű és 13,7 mm vastagságú, bármely csuklón kényelmesen viselhető tok sportórásan tömbszerű, ezzel is hangsúlyozva az óra masszív voltát, hiszen a PR rövidítés a „Particularly Resistant“-ből ered és fokozott ellenállóképességet jelent. Ráadásul 100 méterig vízálló a Tissot, így nyugodtan lehet vele úszni, de akár pipával búvárkodni is. A díszítéssel nem sokat fáradoztak a gyárban, a tok és a csat egyöntetűen szál-csiszolt, ami nem is baj egy sportóránál. A három darabból illesztett karperecet hagyományos, „hajtogatós“ zár tartja a csuklón, ami után-állítási lehetőségei miatt jóval praktikusabb az egyre gyakrabban alkalmazott pillangó csatnál. A számlapot dobozosra formált, karcmentes és több réteg tükröződésgátló bevonattal védett zafírüveg fedi, az átlátszó hátlap borítással pedig létrejön a „zafírszendvics“. 

A hátlapon át megcsodálhatjuk a Valjoux 7753 átalakított verzióját, amelyet a gyártó Tissot Valjoux A05.291-nek nevez. Az eredeti Valjoux-féle kronográf werk népszerű, rendkívül rugalmasan használható, szabadon átalakítható automata szerkezet, a Tissot viszont arra törekedett, hogy az óra ne legyen túl vastag, így kézi-húzóssá alakították, a rotor helyett pedig egy újonnan tervezett, díszített hidat alkalmaztak. Emellett a főrugó mechanizmusát úgy alkották meg, hogy az átlátszó hátlapon keresztül figyelemmel lehessen kísérni a rugó állapotváltozását felhúzás közben. Így elkerülhető az óra túlhúzása. A mágneseződés veszélyének drasztikus csökkentését a Swatch Group és az Audemars Piguet közös projektje eredményeként kifejlesztett, Nivachron elnevezésű – titánalapú – ötvözetből készült hajszálrugó biztosítja. A szerkezet 28800-as lengésszámot produkál 68 óra járástartalékkal és +/-5 mp/nap tűréshatárral. Mivel a mechanikus órák jellemzően jóval a megadott tűréshatáron belül teljesítenek, könnyen lehet, hogy a gyakorlatban legfeljebb havonta egyszer kell korrigálni az óra pontosságát.

 

EGYKOR ÉS MA. PR 516 1968 - 2024. 

Ránézésre a mechanikus PR 516 megjelenése a Rolex Daytonáéra hajaz, de ez inkább azért tűnhet így, mert a más ligában játszó Daytonához hasonlóan ennek az órának is szemet gyönyörködtetőek az arányai. Ha megnézzük az 1968-ban forgalomba hozott PR-t, azt látjuk, hogy az már akkoriban is keretes regiszterekkel bírt, s a számlap elrendezése is a maihoz hasonlóan alakult. Már ebből kiderül, hogy az aktuális Tissot óra egyértelműen ötvenhat évvel ezelőtti elődjének a jelen követelményeihez igazított utóda, és nem a mostani Daytonához igazodik. Ha pedig összevetjük az órát az aktuális Daytonával, jelentős különbségeket találunk. A PR az elődmodellénél keskenyebbre vett keretű segédszámlapjai valamivel nagyobbak a Rolexen találhatóknál, és egy árnyalattal lejjebb is helyezkednek el a számlapon. Így a két oldalsó közepét pontosan metszi a 3-as/9-es tengely, és mindhárom gyűjtő teljesen elfoglalja a vonatkozó index helyét. A mutatók az eredeti, már ’68-ban is alkalmazott „injekciós tű“ formát ismétlik meg. Ami azonos a koronás márka órájával, az az éjszakai leolvashatóságot biztosító Super-LumiNova bevonat minden olyan helyen, ahol az szükséges, de ez igazán nem Rolex-specifikus sajátosság.

 

MÁS SÚLYCSOPORT - HASONLÓ ÉRTÉKEK

És ha már szóba került a Rolex gyár várólistás sikerórája, azt is érdemes figyelembe venni, hogy a mechanikus PR 516 árelőnye az acéltokos Rolex Daytonával szemben majdnem 6 millió forint. Akinek nem számít az ár, ragaszkodik a Rolex-szabvány szerinti +/-2 mp/nap tűréshatárhoz meg a tagadhatatlanul jól csengő márkanévhez, és hajlandó kivárni a három-négy év várakozási időt egy bolti árú Rolexre, annak mindenképpen a Daytonát kell választania. Mindenki másnak ott a Tissot gyönyörű és stílusos, új sportórája.

*A G10.212 PowerDrive az ugyancsak ETA PreciDrive rendszer hőkompenzációs képességével is rendelkezik. Ez biztosítja, hogy amikor az óra 20 és 30 Celsius fok közötti külső hőmérsékletet érzékel, korrigálja a pontosságot, hogy azt a COSC szabvány szerinti megengedett értékhatáron belül tartsa.

Ps.: Feleségemnek nagyon nem tetszik a Tissot órája, mert "az egész úgy néz ki, mint egy autó műszerfala". Ezek szerint valóban jó úton jár a Tissot ezzel az autós kronóval... :)