Amit az ember természetesnek vesz mikromárkák esetén, furcsállja egy évszázados múltú svájci cégnél. Pedig nem kéne!
Nem csak ez a kronográf, maga a gyár is őszinte – azt hiszem, ez a jelző passzol leginkább erre az 1924 óta működő svájci órás cégre. Arthur Charlet a szülővárosában, a Neuchâtel kantonban található Buttesben alapította Buttes Watch Company nevű vállalkozását, amelyben először zsebórákat gyártatott, majd áttért a karórákra. A karóra üzletet tokozással kezdte, mint annak idején csaknem mindenki, például a Rolex is, csakhogy a cég meg is maradt ennél a módszernél, az óratörténelem nem jegyzett fel egyetlen in-house szerkezetet sem a BWC Swiss 100 éves története során.
A gyár portfóliója Lemania, Valjoux és Landeron werkekre épült, ami akkoriban senkit sem zavart. A BWC órái elterjedtek Európában, átjutottak a tengerentúlra is, és a 20-as, 30-as évek Magyarországán is mindaddig népszerűek voltak, amíg a Doxa nem vált a svájci óra szinonimájává hazánkban. A gyár azon kevesek közé tartozott, amelyek sikeresen vészelték át a kvarcválságot, a japán konkurencia előretörésére időben és hatékonyan reagált mutatós és digitális kvarcórák piacra dobásával. Egyes akkori kvarcórái és különösen néhány mechanikus kronográfja ma is keresettnek számít gyűjtői körökben.
 |
| BWC SWISS KRONOGRÁF A '70-ES ÉVEKBŐL. KÉP: GEAR PATROL |
Ennek ellenére a gyár neve teljesen ismeretlenül hangzik, holott ma is működik, és jó áron kínál hamisítatlan „Swiss Made“ karórákat. Ráadásul ilyen, már-már önpusztító őszinteséget egyetlen más gyártónál sem tapasztaltam. Míg az általános gyakorlat szerint a cégek csak az órára kattintva és többnyire akkor sem szembetűnően tájékoztatnak az óra lelkének mibenlétéről, a BWC Swiss mindegyik órájánál címlapon(!) közli a tokban működő werk típusát. A kvarcok Ronda kaliberrel működnek, a mechanikusak ETA-val – slussz-passz. Röpködnek a 2824-ek, 2834-ek, 2836-ok, 2892.A2-k és 7750-ek, csak kapkodod a fejed. Amit az ember természetesnek vesz mikromárkák esetén, furcsállja egy évszázados múltú svájci cégnél. Pedig nem kéne! Nem szükséges mindenkinek megváltania a világot, az sem kevés, ha egy vállalat megbízható szerkezettel és reális áron küldi piacra minőségi kidolgozású modelljeit, mint a BWC Swiss a cikk tárgyául szolgáló órákat.
 |
| KÉP: BWC SWISS |
Az „Automatic Chronograph ETA 7750“ kétféle tokszínnel, két számlapszínnel, háromféle órajelölővel és háromféle lünettával érhető el. Leginkább arányosra a rakott vonalas indexekkel szerelt fehér és fekete számlapos verziók sikerültek, amelyek jellegzetes, mélyen és sűrűn rovátkolt lünettája különlegesnek számít a svájci órák között. Nekem ez az egyik kedvenc lünetta-típusom, már a német Hanhart kronográfjain is megcsodáltam. Nagyon jól áll az órának, bár azt hozzá kell tenni, hogy nem árt körömkefével vagy egy kiselejtezett fogkefével időnként megtisztogatni.
 |
| KÉP: BWC SWISS |
 |
| KÉP: BWC SWISS |
A számlapot a 7750-től megszokott segédszámlap kiosztás uralja: a tizenkettesnél találjuk a 30 perces, a hatosnál a tizenkét órás regisztert, a kilencesnél pedig a futó kismásodpercet. A hármasnál elhelyezett keretes dupla ablakban jelenik meg a dátum és a hét napjainak rövidített neve. A dátumot közrefogja a céglogó és a Chronograph Automatic felirat, amelyek ennél a variációnál szimmetrikusan igazodnak a dátumablakhoz. A központi másodpercmutató és a segédszámlapok mutatói mindkét számlapszín esetén pirosak. Egyedül talán az óra- és percmutatót lehetne kritizálni. A formájuk, az arányaik és a hosszúságuk is rendben van, csak úgy tűnik, hogy miután a gyárban letették a lemezvágó ollót, már nemigen nyúltak hozzájuk. Azért még jutott rájuk lumineszkáló anyag, ahogy a rakott indexek külső végéhez is egy-egy pötty erejéig, így az éjszakai láthatóság is rendben van.
 |
| KÉP: BWC SWISS |
A fekete számlapos, rovátkolt lünettás verzió arab számos indexekkel és kardmutatókkal is készül, és a fenti modell tachymetere helyett telemeterrel, ami a villámlás és a mennydörgés között eltelt idő mérésével elvileg lehetővé teszi a villámlás tőlünk való távolságának meghatározását. Viszont a telemeter sávja körül még perc/másodperc osztás is helyet kap, s mindez együtt zsúfolt számlapot eredményez. Ennél a verziónál már el kellett csúsztatni a közép felé a dátumablak körüli feliratokat, ahogy a további verziókon is, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a vonalas indexeseknél kevésbé harmonikus az összkép.
 |
| KÉP: BWC SWISS |
Acélszínű és aranyszínű sima lünettával kaphatók a fehér számlapos, római számos indexű verziók, amelyeken a számlap középrészét virágszirom mintás guilloché díszíti, a segédszámlapok pedig körkörös mintázatot kaptak. E két modellen a rakott indexek körül csak festett percosztást találunk, tehát a stopperfunkciót kizárólag időmérésre használhatjuk. Mindkettőn kecses levélmutatókat látunk, amelyek színe megegyezik az idexek arany színével.
 |
| KÉP: BWC SWISS |
Az utolsó variáció is ugyanilyen elosztású számlapot kapott, különbséget a kettős, keskeny belső sávján felül rovátkolt lünetta, a kékített mutatók és a kronográf eltérő formájú gombjai jelentenek.
 |
| KÉP: BWC SWISS |
Mivel a 7750 eleve 8,9 mm vastag, a BWC Swiss kronóinak tokja a mai tendenciától eltérően méretes: átmérő
44 mm, vastagság 14,4 mm. Ám, ha egy ilyen óra megfelelő méretű csuklóra kerül, a hozzá társított bőrszíjjal együtt szépen mutat,
és sokáig szolgálja majd vásárlóját, aki kifizeti érte az 1599 eurót (kb. 600 ezer Ft.)
 |
| MAWESTA.DE |
0 Megjegyzések