Mit látunk? SEMMIT! Legalábbis semmi olyat, ami megmagyarázná, hogy mi mozgatja az ilyen jellegű órák mutatóit.
Azt értem, hogy gőzgép, de mi hajtja? – juthat az ember eszébe az értetlenség kifejezésének eme klasszikus megnyilvánulása, amikor kézbe fog egy misztikus (franciául mystérieuse, angolul mysterious vagy mystic) órát. Mert bár nem gőzgépről van szó, mit látunk? SEMMIT! Legalábbis semmi olyat, ami megmagyarázná, hogy mi mozgatja az ilyen jellegű órák mutatóit. Márpedig a misztikus órák mutatói is kitartóan róják köreiket, ahogy az egy jóravaló órához illik, tehát valaminek lennie kell. Természetesen semmi varázslat, ráolvasás, telepátia vagy egyéb huncutság nincs a dologban, de még rádióvezérlés vagy lézertrükk sincs, ráadásul nem is valamilyen ultramodern technikai vívmányról van szó. A misztikus óra ötlete ugyanis már a XIX. század első felében megszületett, és – stílszerűen – egy bűvész találta ki.
 |
| " VIGYÁZAT! CSALOK." KÉP: TIMEANDDATE |
Pontosabban egy órásmester, aki bűvész szeretett volna lenni. Később lett is, méghozzá olyan híres mágus, akinek csodájára járt az előadásai előtt egymás sarkára taposva befelé tülekedő nagyérdemű. Jean-Eugène Robert-Houdin hírneve olyan magasan szárnyalt, hogy egy későbbi bűvész-illuzionista világsztár az ő vezetéknevét választotta művésznevének: Harry Houdini.
Robert-Houdin találmánya 1839-ben született. Olyan asztali órát készített, amelynek a szerkezete az óra talapzatában volt, s az átlátszó számlap egy ugyancsak átlátszó üvegoszlop tetején állt. A szerkezet és a számlap közötti kapcsolatot az üvegoszlopban forgó két, egymásba illeszkedő üveghenger teremtette meg, amelyek a számlapot tartó üreges fémelem belsejében lévő modulokat hajtották. Ezek mozgatták a számlapban lévő, szintén átlátszó, a karimájukon fogazott korongokat a rájuk applikált mutatókkal.
 |
| KÉP: ITALIANWATCHSPOTTER |
Ezzel el is árultuk a misztikus órák „Nincs itt semmi látnivaló!“ jellegének titkát. Az óra átlátszó részein szintén átlátszó, üveg, zafírkristály vagy plexi alkatrészek dolgoznak, miközben a számlap fedett részei elrejtik a szerkezet alapelemeit. Felmerülhet a kérdés, hogy miért szerepel a legegyszerűbbnek gondolt, két mutatós óratípus a „komplikációk“ sorozatban, hiszen komplikációnak az óra időmérő alapfeladatán kívüli funkcióit szoktuk nevezni, kezdve a naptáról a mindent (is) tudó, végtelenül bonyolult ún. „grand complication“-ökig. Houdin órája működésének bonyolultsága talán már magyarázattal szolgált erre, de a későbbiekben találkozni fogunk még összetettebb, ha úgy tetszik komplikáltabb rendszerekkel is.
Már a XIX. században divatja lett az ilyen különleges óráknak, persze akkoriban asztali- és zsebórák készültek ezen a módon. Mint ez az aukciókon a mai napig fel-feltűnő modell:
 |
| AZ ÍVES SZERKEZET A KORONA FELŐLI RÉSZEN TALÁLHATÓ. KÉP: ANTIQUESBOUTQUE |
A XX. században a Cartier az elsők között kezdett misztikus órákat gyártani, eleinte asztali óraként. Az első ilyen Cartier gyártmány az 1912-ben megjelent, híres „A Modell“ volt, amely légiességével hódított, bár első példányát J. Pierpont Morgan bankár, korának igencsak fajsúlyos figurája vásárolta meg. A szerkezetet ennél az óránál is a talapzat rejti, a szükséges áttételek a számlapot tartó fémoszlopokban viszik a mutatókat tartó áttetsző korongokhoz a pontos járáshoz szükséges impulzusokat.
 |
| KÉP: WATGHESBYSJX |
Noha a misztikus zsebórák építési elve mintául szolgálhatott az első, hasonló elven működő karóra elkészítéséhez is, sokáig senki sem vállalkozott a feladat megoldására. A csuklón viselhető méret biztosításához ugyanis egyrészt le kellett kicsinyíteni a szerkezeti elemeket, másrészt nem egyszerűen félkörívesre, hanem egyenesen félhold alakúra kellett tervezni és megalkotni a kalibert. Ráadásul a szokásosnál több energiára volt szükség a mutatók mozgatásához, mivel a megszokottnál hosszabb távot kellett áttételekkel áthidalni.
 |
| KÉP: ITALIANWATCHSPOTTER |
Szerencsére, ami az iparban technikailag megoldható, azt előbb-utóbb meg is oldja valaki, s az óraiparban sincs ez másként. A Cartier ebben a munkában is élen járt. A mai napig kínálatuk fontos részét képezik a misztikus karórák, amelyek rendkívül népszerűek, ám magas áruk miatt elsősorban gyűjtők számára jelentenek alternatívát. A Rotonde de Cartier Skeleton Mysterious Hour első látásra fából vaskarikának tűnhet, hiszen csontvázas jellege miatt látható a szerkezet. Ám a cég éppen a misztikus óra működési elvét kívánta bemutatni ezzel az órával: a szerkezet valóban látható, viszont az nem, hogy a mutatókat hogyan működteti.
 |
| KÉP: THEWATCHINDEX |
A Cartier Minute Repeater Mysterious Double Tourbillon, e zseniális percütő óra esetében nem a mutatók „lebegnek“, hanem maga a szabályozó egység, a tourbillon. A névben szereplő „dupla“ itt nem kettős tourbillon meglétére utal (létezik ilyen is, többek között a Jaeger-LeCoultre, a Speak-Marin és a Roger Dubuis is gyárt ilyet), hanem a szerkezeti elem kettős forgására. A tourbillon szokásosan egy perc alatt fordul körbe, a rögzítésére és az illúzió előidézésére szolgáló plexikorong pedig öt perc alatt. Kellemes délutáni program lehet csak úgy elnézegetni, hogyan működik ez a csodálatos szerkezet. Főleg, mert a percütés komplikációjának kalapácsai is látszanak a számlap felőli oldalon. A 45x11,15 mm-es tokban a 9407 MC jelű, 3,5 nap járástartalékú kaliber ketyeg, s percütő lévén, a látvány mellett a hangját is élvezhetik mindazok, aki – a tok anyagától és a díszítés kivitelétől függően – az 50, 30 vagy 20 darabra limitált példányok valamelyikéhez hozzájutnak.
 |
| KÉPEK: THEWATCHINDEX & HODINKEE |
A Joker óráról híressé vált Konstantin Chaykin is készít misztikus karórákat. A széria stílszerűen a Levitas – „lebegő“ vagy „lebegtetett“ nevet viseli. Az alapnak tekinthető Levitas különböző kivitelű változatait a 33 köves, 3,5 Hz-en működő, 42 óra járástartalékú KMR 03-1 kaliber hajtja. A holdfázisos verziót a 29 köves, 18000 óránkénti rezgéssel 33 óra járástartalékot produkáló KMR 02-0 kaliber.
 |
| KÉP: KONSTANTIN CHAYKIN |
Kétségkívül rendkívül ötletes konstrukció, kivitelezését tekintve pedig mestermunka a misztikus karóra, bár kár lenne eltagadni, hogy egy szőrös férficsuklón esetleg furcsán mutathat. Ugyanis a számlap tényleg átlátszó...
0 Megjegyzések